Játékos, bújós, kedves, barátságos, ivartalanított, szobatiszta, kaparófához szoktatott, kisállat egészségügyi könyvvel rendelkező, ultracuki 3 éves, fajtatiszta Ezüst Tabby Skót lógófülű cicus 50.000 Ft-ért eladó!
Sokat dorombol, nagyon ragaszkodó társ.
Vajon mennyi fát húzunk le a WC-n? A kérdés fontosabb, mint azt elsőre gondolnánk, mivel tetemes mennyiségű fáról van szó, és ezt viszonylag kevés ember számlájára lehet írni. Pontosan megállapítani azt, hogy hány tekercs papírt használ el egy ember nehézkes, de becslésnek tökéletes lesz az, hogy egy átlagos ausztrál 88 tekercsel számolhat évente.
Mivel olyan nagyon nem különbözik a toaletthasználati, pontosabban a papírhasználati szokás az emberek között, így ezt alapul véve csak az Egyesült Királyságban 5,7 millió fa esik áldozatul a törölgetős rendszernek. Ez az USA esetében már 31,1 millió fa, de a legnagyobb tekercsfogyasztó Kína, itt 47 millió fával lehet számolni minden egyes évben.
A számokból egészen jól látszik, hogy a hatalmas faültetési akciók dacára sem vagyunk képesek ezt a mennyiséget kigazdálkodni, és az erdőségek eltűnése komoly gondokat generál. Az időjárási anomáliákkal is összefüggést mutat, de a talajerózió, vagy biológiai sokféleség elmaradása könnyebben és erősebben kapcsolható össze vele.
Persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a víz is egy olyan erőforrás, amit sokkal jobban meg kéne becsülni! Ugyanis minden egyes WC lehúzással 10 liter IVÓVIZET pocsékolunk el!!!
Ha minden egyes ember ALOMSZÉKRE váltana, az elhasznált víz mennyisége nem érné el a papír gyártására fordított vízmennyiséget. Ráadásul az elhasznált papír nem szemét lenne többé, hanem értékes tápanyag Földanyának.
Egy magyar professzor, dr Országh József még 1996-ban teljeskörű megoldást dolgozott ki a víz megtartására, az elsivatagodás megakadályozására, a környezettudatos szennyvízkezelésre és a termőföldek tápanyaggal való feltöltésére, melyet számos országban mind a mai napig óriási sikerrel alkalmaznak!
Magyarországon sajnálatos módon a mai napig nem sikerült engedélyeztetni dr Országh József Vízönellátó rendszerét, hazánkban továbbra is folytatódik Földanya elszennyezése, a helyi vizek elvezetése – ami az elsivatagosodás melegágya -, a termőföldek kizsákmányolása.
Dr Országh József teljes munkássága, hagyatéka elérhető ingyenesen ezen az oldalon: http://www.eautarcie.org/hu
Videói pedig az alábbi linkeken érhetőek el:
https://www.youtube.com/user/MrEautarcie
A görög szigetek hangulatát garantáltan sikerülhet az otthonodba varázsolni, ha elkészíted ezt a muszaka receptet!
Hozzávalók:
A padlizsánt felvágjuk vékony szeletekre, besózzuk és állni hagyjuk. A vöröshagymát kockázzuk és olívaolajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, majd a darált húst. Megpirítjuk a húst, közben, sózzuk, borsozzuk, utolsó lépésként hozzákeverjük a paradicsomszószt, egy kis vizet és a zöld fűszereket. Miközben készre fő, felszeleteljük a paradicsomokat is.
A padlizsán ekkorra már levet enged a sótól, ezt leöntjük róla. Egy tűzállótálba teszünk egy picit olajat, majd a padlizsánszeleteket szépen egymás mellé tesszük, rétegzünk rá egy adag húst, majd újabb padlizsán réteg, hús, végül még egy padlizsán réteg. A padlizsánra vagy a padlizsánok közé teszünk egy sor paradicsom karikát. Meghintjük egy kis oregánóval, mehet még friss bazsalikom levél is. A mozzarellát apróra vágjuk és rászórjuk a tetejére.
Félórát sütjük lefedve 190-200 fokon, majd 10-15 percet pirítjuk. Akkor jó, ha a padlizsán teljesen átsült (a szivacsos állagú padlizsán illúzió romboló.
Készíthetünk hozzá citromos-olívás jégsalátát, s ha valakinek hiányozna még egy kis szénhidrát, akkor nagyon finom spagetti ágyon is, de a sült krumpli is illik hozzá!
Kora őszi piknikhez tökéletes ételeket keresel? Ne is válogass tovább a receptek közül! Könnyen porciózható és szállítható ételt készíthetsz csupa olyan hozzávalóból, amit az emberek többsége szívesen elfogyaszt. Egy vegetáriánus recept következik, ami egy „olaszosan francia” omlett.
Elkészítés:
Ha pizza, akkor vékony, ám mégsem száraz tészta, finom paradicsom szósz, feltétnek sonka, kukorica, gomba, szalámi, vagy bármi, amit éppen megkívánunk, de sajt mindenképpen! És persze, az elmaradhatatlan fűszerek, mint a bazsalikom, oregánó és társaik.
Végülis, ez a pizza is majdnem ilyen. Éppen csak annyi a különbség, hogy itt kimarad a lisztes tészta. Hát akkor meg miből lesz az alapja? Ha hiszed, ha nem, karfiolból!
És még ezek kellenek hozzá (2 főre):
A karfiolt megpucoljuk, a rózsákat leszedjük, és a középső szárral, törzzsel együtt apró hasábokra szeljük. A sütőt előmelegítjük 200 ⁰C-ra, hőlégkeverésest 180 ⁰C-ra. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és rápakoljuk a karfiolhasábokat, majd finoman megsózzuk. Takard le egy másik sütőpapírral és tedd a forró sütőbe körülbelül negyed órára. Ha kész, vegyük ki a tepsiből egy tálba és hagyjuk langyosra hűlni. A sajtot reszeljük le és 15 dkg-t keverjünk össze a tojásokkal és a borssal. Ha a karfiol már langyos, keverjük hozzá a sajtos keveréket. Formázzunk a masszából 2 db, nagyjából 18 cm átmérőjű kört a tepsin lévő sütőpapíron. Tegyük az egészet vissza a sütőbe, szintén negyed órára, közepes állásra. Míg sül a „pizzalap”, pucoljuk meg a gombát, mossuk meg a paradicsomot és mindkettőt szeljük fel. Ha letelt a negyed óra, vegyük ki a sütőből a lapot, pakoljuk rá a szalámit, paradicsomot, gombát, szórjuk meg sajttal és mehet vissza a melegre még 10 percre. Tálaláskor szórjuk meg bazsalikomlevéllel.
Hallottad már valaha „A séta a legjobb orvosság” kifejezést? Ez az idézet Hippokratésztól származik, aki már évezredekkel ezelőtt is előszeretettel javasolta pácienseinek a sétát a testi és lelki egészség fenntartásához.
Bő kétezer évvel később pedig a tanai még mindig helytállónak bizonyulnak, hiszen akár már napi 15-30 perc séta is bizonyítottan hatalmas változásokat okozhat a testünkben és ezzel együtt az egész életünkben.
Hogy pontosan miket, azt most 10 pontban gyűjtöttük nektek össze.
Tanulmányok kimutatták, hogy az alacsony intenzitású aerob gyakorlatok – mint amilyen a sétálás is – védelmet nyújtanak a korai demencia ellen, csökkentik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát és javítják a mentális egészségünk.
Annak ellenére, hogy józan paraszti ésszel az ember úgy gondolja, hogy a szemeinkre van legkevésbé hatással a sétálás, ez nem így van. A rendszeres sétálás segíthet a glaukóma (zöldhályog) leküzdésében és enyhíti a magas szemnyomást.
Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association) tanulmányai szerint a séta épp olyan hatékony a szívbetegségek és stroke megelőzésében, mint a futás. A rendszeres séta ugyanis csökkenti a magas vérnyomást, a koleszterinszintet és javítja a vérkeringést.
A gyaloglás egy aerob testmozgás, amely növeli az oxigénáramlást a véráramban, eltávolítja a felesleges toxinokat és hulladékokat, valamint fitten tartja a tüdőnket. A jobb és mélyebb légzés miatt pedig egyes tüdőbetegségek kockázatait is csökkenthetjük, illetve a már esetlegesen meglévők tüneteit enyhíthetjük.
Nehéz elhinni, de tanulmányok bizonyították, hogy a rendszeres séta sokkal hatékonyabb eszköz a cukorbetegség megelőzésére, mint a futás. Az ezzel kapcsolatos kutatásrávilágított, hogy a sétálók csoportjában lévő alanyok csaknem 6-szor nagyobb glukóztolerancia javulást értek el, mint a rendszeresen futó alanyok csoportja a 6 hónapos megfigyelési időszak alatt.
Napi 30 perc séta nemcsak jelentősen csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, de elősegíti a bélmozgásainkat, ezzel javítja az emésztést és a székrekedést.
Az izomtónus és testsúlycsökkenés gyaloglás útján is elérhető. Tízezer séta közben megtett lépés már felér egy konditermi edzéssel, különösen, ha a séta bizonyos szakaszaiban leejtőn vagy emelkedőn sétálunk. A konditeremben történő edzéssel ellentétben azonban itt csak a legritkább esetekben keletkezik izomláz, így akár intenzíven végezhető minden egyes nap.
A séta elősegíti a mozgékonyságot, erősíti a csontokat, ezáltal csökkenti a csonttörés kockázatát. A témában végzett tanulmányok azt javasolják, hogy napi 30 perc sétát iktassunk be az életünkbe, ezzel ugyanis már látványosan csökkenthetjük az ízületi fájdalmakat, a merevséget és a gyulladást.
A sétálás igazi mentőöv lehet azok számára, akik rendszeres hátfájásokkal küzdenek. Mivel a séta javítja a vérkeringést, ezért a gerincstruktúrára is jótékony hatással van, hosszútávon javítja a testtartást és a gerinccsigolyák rugalmasságát, ami létfontosságú lehet az egészséges gerinc szempontjából.
A gyaloglás képes csökkenti a depressziós tüneteket még a súlyos depressziós zavarokban szenvedő betegeknél is. Nem beszélve arról, hogy egy kellemes séta a legjobb baráttal vagy egy romantikus séta a szívünknek kedves személlyel természetes hangulatfokozóként hathat a közérzetünkre.
Nem véletlenül szeretjük annyira a nagy sétákat a tavaszi/nyári napsütésben.
.
.
A Facebook január elején, a Google és a Twitter márciusban jelentette be a tiltásokat, melyek ellen az Orosz Kriptopénz és Blokklánc Szövettség (RACIB), a Korea Kockázati Befektető Szövettség (LCBT) és egy kínai befektetőket tömörítő szervezet fog jogi úton fellépni.
“Úgy hisszük a cégek kihasználják monopol helyzetetüket és kartell gyanús megállapodást kötöttek egymással, hogy befolyásolják a piacot. A cégek által meghírdetett tiltás miatt az árak jelentősen zuhantak az elmúlt hónapokban.
Szerintünk amennyiben kiderülne, hogy a cég döntéshozói vagy részvényesei között vannak olyanok, akik rendelkeznek kriptopénzekkel az felveti annak a gyanúját, hogy személyes haszonszerzés céljából visszaéltek pozíciójukkal és ezért a törvény előtt kell felelniük.”
A keresetet az Egyesült Államokban fogják benyújtani, ahol már több állam is rendkívül befogadónak bizonyult a kriptopénzeket illetően.
Forrás: Cointelegraph
Áprilisban kibányászták a 17 milliomodik bitcoint, ez azt jelenti, hogy már csak 4 millió maradt hátra. Hogy mi fog történni az utolsó bitcoin kibányászása után, sose fogjuk megtudni, ugyanis ez a becslések szerint 122 év múlva fog bekövetkezni.
A tranzakciókat tartalmazó blokkok kibányászásáért kapott jutalom a felére csökken minden 210 ezredik blokkban. Jelenleg a bányászok 12.5 bitcoint kapnak egy új blokk feldolgozásáért és az adatok szerint a következő felezés várhatóan 2020. májusában fog bekövetkezni, ekkor 6.25 bitcoinra fog csökkenni a jutalom. Feltételezve, hogy nem történik változás a protokollban, a bitcoin 2140-re éri el az érmék maximum számát, vagyis 122 év múlva lesz kibányászva az utolsó blokk.
9 év alatt a bitcoinok 80%-a lett kibányászva, ahogy ez az alábbi ábrából is kiderül:
Az utolsó bitcoin kibányászása után nem lesz több jutalom. Azonban a tranzakciókat továbbra is fel kell majd dolgozni és érvényesíteni, valamint a blokkokat a blokkláncon tárolni, a bányászok így csak a tranzakciós díjakból fognak részesülni. A hálózat a bitcoinos tranzakciókat jelenleg a díjak mértékének alapján állítja sorrendbe. Minél magasabb a díj, annál nagyobb a lehetőség, hogy elsőbbséget kapjon a feldolgozásban. Az utolsó bitcoin kibányászása után tehát ez fogja ösztönözni a bányászokat, hogy tovább folytassák a munkát és ne hagyják el a hálózatot.
Szatosi fehér könyvében erről a következőket írja:
“Amint egy előre meghatározott mennyiségű érme forgalomba kerül, az ösztönzők rendszere teljesen átállhat a tranzakciós díjakra, és emellett teljesen inflációmentes is lehet.”
Szatosi úgy tervezte meg a rendszert, hogy a node-ok vagyis a csomópontok felelősek a blokklánc és a tranzakciók fenntartásáért és üzemeltetéséért.
“A csomópontok a CPU kapacitásukkal szavaznak, az érvényes blokkok elfogadását a blokklánc meghosszabbításával, az érvénytelen blokkok elutasítását az azokon való munka megtagadásával fejezik ki. Bármilyen szükséges szabály és ösztönző ezzel a konszenzusos mechanizmussal érvényesíthető.”
A bitcoin 9 éves működése óta több problémával is szembesült, így a skálázás, a blokkok kapacitása és a tranzakciós díjak kapcsán. Szatosi 2010-ben 1MB-ben határozta meg a blokkok méretét annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyobb blokkok előállítását a bányászok által, mert ezek vélhetően elutasításra kerültek volna, ami a blokkhálózat kettészakadását is okozhatja. A korai években ez a blokkméret elég volt, tekintve a tranzakciók csekély mennyiségét. A bitcoin azonban jelentős népszerűségre tett szert, ez vezetett a problémák kialakulásához.
A bitcoin fejlesztők egyik megoldása a SegWit, ami csökkentette a blokkokban tárolt tranzakciók méretét, és egyben a díjakat is. Ennek megvalósítása a bitcoin közösség egyetértésének köszönhetően történt meg, ahogy erre Szatosi is rámutatott fehér könyvében.
A SegWit lefektette az alapjait egy következő réteg kifejlesztéséhez, szintén a hálózat javítása érdekében. Az egyik ilyen fejlesztés a Lightning Network, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több fizetési csatornát nyissanak meg a bitcoin hálózatán.
A fejlesztők tehát szorgalmasan dolgoznak a hálózat javításán, de nem tudni, mi lesz a bányásztársadalommal 2140 után. Miután az összes, vagyis a 21 millió bitcoint kibányászták, a tranzakciós díjak lesznek az egyetlen ösztönzők, és kérdés, hogyan alakul ezek sorsa. 122 év azonban hosszú idő még egy kristálygömbnek is, így válaszokat még jó sokáig nem kapunk.
forrás: bitcoinbazis
Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi, felhő alapú megoldások kapcsán nem megoldott az sem, hogy felügyelve legyen a bizonyítékok feltöltése egy eljárásban, ha megvesztegetnek, netán megfélemlítenek egy nyomozót, hiába adott egy ügydöntő bizonyíték, ha “elkallódik”, akkor nem lehet felhasználni.
A szabadalmi leírás szerint minden érintett fél, a bizonyítékot feltöltő hatóság, a rendszer üzemeltetői digitális aláírásukkal kell, hogy ellássák a feltöltés tényét. Időbélyeget kap minden egyes bizonyíték, és rögzítésre kerül az is, hogy pontosan kinek a kérésére került elhelyezésre a blokkláncon.
A “társadalmi biztonság” nevezetű minisztérium nyújtotta be szabadalmaztatásra a technológiát, ezzel párhuzamosan a helyi adóhatóság is vizsgálja a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit. Nem csupán a blokklánc “divat” jellege áll a háttérben, az ázsiai országban több nagy botrányt kiváltó betörés is történt felhő alapú adatbázisokba, cégek és magánszemélyek kapcsán egyaránt.
Kínában régóta nagy probléma a korrupció, annak ellenére is, hogy akár halálbüntetést is kaphatnak azok a hivatali személyek, politikusok, akik a köz érdekeit semmibe véve élnek vissza hatalmukkal.
A kereskedelemben is kezd megjelenni a technológia! Januárban egy Kínából az USA-ba tartó szója szállítmány volt az első árumozgás, amit a blokklánc felhasználásával rögzítettek.
forrás: kriptoakadémia
A vadnyugati aranyláz idején a leggazdagabbaká nem azok váltak, akik az aranyrögöket kutatták, hanem akik az ehhez szükséges felszerelést biztosították. Amit egykor a sátrak, lapátok, edények jelentettek, azt ma a tőzsdék, walletek és kripto platformok biztosítják a felhasználók számára. Nem is csoda, hogy az ezek mögött álló emberek, mesés vagyonokra tehettek szert.
Lássuk kik azok, akik a legjobban éltek ezzel a kínálkozó lehetőséggel:
13. Valery Vavilov
Az USA és Kína mellett a világ harmadik legnagyobb kriptobányász folytató állama Grúzia. Itt található Bitfury bitcoin bányász társaság, mely 2011 óta ~800 000 bitcoint termelt ki. A 400 alkalmazottat foglalkoztató cég fejének vagyona 500-700 millió dollár.
12. Brendan Blumer
Jelenleg az egyik legfelkapottabb kriptopénz az EOS mögött álló Block.One cég vezetője 6-700 millió dollárral rendelkezik.
11. Michael Novogratz
Az 53 éves, digitális eszközök kereskedésével foglalkozó üzletember már a 2008-as válság előtt is milliárdos volt. Az általa birtokolt kriptopénzek értékét 700 millió – 1 milliárd dollárra becsülik.
10. Brock Pierce
A volt gyermekszínész (Kerge Kacsák 1-2, Elnökcsemete) olyan kripto projectekbe fektette pénzét, mint a Coinbase, Ethereum és Tether. Jelenleg Puerto Rico-ban él és szintén 700 millió – 1 milliárd dollár körüli kriptóval rendelkezik.
9. Anthiny Di Iorio
Az Ethereum társalapítója és a népszerű Jaxx wallet létrehozója. 43 éves és más kriptopénzek mellett jelentős Vechain és ZCash befektetéseket birtokol. Vagyona 750 millió és 1 milliárd dollár között mozog.
8. Matthew Rozak
A Bloq és a privát kripto befektető Tally Capital alapítója. Kriptopénzeinek értéke: 900 millió – 1 milliárd dollár.
7. Brian Armstorng
Az első számú kripto bróker, a Coinbase 35 éves igazgatója 1 milliárd dollárt ér.
6. Matthew Mellon
Talán az egyetlen hagyományos értelemben vett befektető. 2 millió dollárért vásárolt Ripple tokenjeinek értéke ma 1 milliárd dollár. Szenvedélybetegsége nemrégiben legyűrte. Két héttel ezelőtt, 54 éves korában halt meg.
5. Cameron és Tyler Winklevoss
Korai bitcoin befektetők és a Coinbase mellett 2. legnépszerűbb amerikai tőzsde, a Gemini alapítói. A Közösségi háló című film szerint ők finanszírozták a Facebook korai fejlesztését is, melyből Mark Zuckerberg később kitúrta őket. Becsült kriptós vagyonuk 1 milliárd dollár.
4. Changpeng Zhao (CZ)
41 éves. A legnagyobb kripto tőzsde, a Binance alapítója és ~2 milliárd dollár értékű BNB tokennel rendelkezik.
3. Joseph Lubin
A volt Goldman Sachs vezető 53 éves és az Ethereum társalapítója. Becsült kripto vagyona elérheti az 5 milliárd dollárt.
2. Chris Larsen
A Ripple társalapítója 57 éves. 8 milliárd dolláros vagyonából, 5.2 milliárdot ripple tokenek tesznek ki.
1. Satoshi Nakamoto
A Bitcoin ismeretlen alapítója 1 000 000 bitcoinnal rendelkezik, mely közel 10 milliárd dollárt ér.
Világunk 